Kiküldetésben a cégtől

(tematika)

Évről évre egyre több fejtörést okoz a vállalkozóknak a kiküldetések során felmerült költségek elszámolhatósága. A probléma töretlenül örökzöld, és minden bizonnyal az is marad, mert értelemszerűen nő a magyar társaságok külföldi tevékenységének volumene, de az egyéni vállalkozóknak sincs okuk panaszra e téren. Ugyanakkor, az adójogszabályokban gyakran nem könnyű eligazodnia még a szakembereknek sem, az ebben laikus vállalkozónak még inkább kihívást jelent ez. Ha belföldi kiküldetésről van szó, az sem változtat ezen, hiszen adott esetben azt is el kell dönteni, hogy valóban kiküldetésről beszélünk, vagy a dolgozó változó munkahelyen történő foglalkoztatásáról.  

Az adótörvények mellett, a számviteli törvény (2000. évi C. törvény) is „beleszól” a kiküldetések ügyébe, hiszen 165. §-a alapján a számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni.

A számviteli törvény fogalmai szerint szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel továbbá a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet – hiba esetén – előírásszerűen javítottak.

Ezzel általában belföldi kiküldetéskor, nincs is gond, mert vagy a számla kötelező alapul véve, vagy a tágabb értelmezésben a számviteli bizonylatra előírt feltételek mentén állítják ki a gazdálkodók a bizonylatokat, melyek elszámolhatók, illetve, ha hibásak, úgy mindkét félnek érdeke a javítás.

Sajnos a magyar jogszabályok egy külföldi kiküldetés alkalmával elvárják az adózótól a célország adójogszabályainak ide vonatkozó ismeretét – és ebből következően nyilván a nyelvismeretet is –, ami sajnos többnyire teljesíthetetlen feltétel.

Fejlett országok esetében a vállalkozó a neki átadott bizonylatokban még megbízhat, hogy azokat minden bizonnyal a helyi szabályoknak megfelelően állították ki, és tartalmaznak is minden kötelező tartalmi elemet. Ugyanakkor ezzel még közel sem biztos, hogy nincs más teendője. 

A magyar adóhatóság ugyanis a célország szabályainak megfelelően kiállított bizonylat esetében is elvárja azt, hogy az az alábbi három feltételnek megfeleljen, a célország szabályaitól függetlenül:

• Létezik-e az értékesítésről, a szolgáltatás igénybevételéről szóló szerződés, megállapodás a két fél között?
• Bizonyítható-e a termék, a szolgáltatás igénybevételéért fizetett ellenérték kifizetése?
• Bizonyítható-e hitelt érdemlően, mindkét fél által elismert formában az értékesítés, illetve a szolgáltatás teljesítésének és igénybevételének a ténye?

Adókötelezettség felmerülhet a kiküldetéshez kapcsolódó étkezéssel kapcsolatban, és az sem mindegy, hogy tételesen téríti a cég a kiküldetés kapcsán felmerült költségeket, vagy napidíjat fizet. Arról már nem is beszélve, hogy a kiküldött használhatja a saját gépjárművét, mehet a cégautóval, és utazhat vonattal, repülővel, de akár hajóval is. Ezek akár belföldi, akár külföldi útról van szó, mind-mind befolyásolják a költségek elszámolását, különösen, ha e tételek külföldi pénzeszközben merültek fel, vagy ha ezek fedezeteként előleget kapott a kiküldött.

Előadásunknak az a célja, hogy megvilágítsuk, mi a feltétele annak, hogy a kiküldetés során a vállalkozás tevékenysége érdekében felmerült költség elszámolhatók legyenek, illetve milyen kockázattal jár a nem helyes költségelszámolás, továbbá hogyan lehet áthidalni, ha – külföldi kiküldetés kapcsán – a magyar adójogszabályoknak megfelelni nem tud a vállalkozó, de a költségeit mégis el akarja számolni.

I. Jogi keretek

• Kiküldetés fogalma és szabályai
• kiküldetés vagy változó helyen történő munkavégzés?
• a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szerint;
• a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint.

II. Költségelszámolás, adózás

• Költségek elszámolása
• a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló 285/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet alapján;
• a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló 437/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet alapján;
• költségtérítések a személyi jövedelemadózásban;
• kiküldetés elszámolása társasági adós és kisvállalati adózó cégnél;
• elszámolások, ha egyéni vállalkozó a munkáltató 
• napidíj és előleg;
• könyvelés a kettős- és az egyszeres könyvvitel keretei között.

III. Esettanulmányok

• Külföldi kiküldetés, euróban adott napidíj számfejtése.
• Gépjárműhasználat költségeinek számítása.
• Kihelyezett taggyűlés vagy kiküldetés?
• Többször ugyanaz a célhely: egy vagy több kiküldetésről van szó?
• Külföldön kapott bizonylatok vs. hazai jogszabályok.