Számviteli ismeretek csomag 2021

Követelések elszámolásának aktualitásai 2021-től; A saját tőke elemeinek számviteli elszámolása; A gazdasági társaságok átalakulása.

Összefoglaló tematika

Előadás 1.

Követelések számvitele, fordulónapi értékelése, a bizalmi vagyonkezelés és a követelés engedményezés számviteli elszámolása 2021-től

Tematika

150 perc

Fogalmak Szt. 29 (1) Szt. 3. § (8)

Követelések, mérlegen kívüli tétel, ^függő követelés, biztos (jövőbeni) követelés,  hátrasorolt eszköz, behajthatatlan követelés, hitelezési veszteség

A rövid és hosszú lejáratú pénzügyi eszközök megkülönböztetése az éves beszámoló mérlegében elfoglalt helyük szerint

Követelések csoportjai és azok értékelése a mérlegben

19        Tartósan adott kölcsönök

32        Követelések kapcsolt vállalkozásokkal szemben

33        Követelések jelentős tulajdoni és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

Vevőkövetelések (31 Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők))

Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) között kell kimutatni minden olyan, a vállalkozó által teljesített - a vevő által elismert - termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó követelést, amely nem tartozik a

a kapcsolt, a jelentős tulajdoni részesedési viszonyba vagy az egyéb részesedési viszonyban lévővel szembeni követelésbe;

nem tartozik a hosszú lejáratú követelések közé.

Behajthatatlan követelés – Számviteli törvény 3. § (4) 10. pont és a 1996. évi LXXXI. törvény (Tao-tv.)  4. § 4/a. pontja szerint

A behajtatlan követelés könyvelésénél a számviteli politikában és az értékelési szabályzatban határozzuk meg a behajthatatlanná minősítés részletes szabályait. A behajthatatlan követelés egyéb ráfordításként kerül könyvelésre. Ha a behajthatatlanság tényét nem tudjuk bizonyítani akkor a követelésre értékvesztést kell elszámolni.

Adott előlegek

Alapvetően 4 fajtája van:

351. Immateriális javakra adott előlegek

352. Beruházásokra adott előlegek

353. Készletekre adott előlegek

354. Szolgáltatásokra adott előlegek

Adott előlegekhez kapcsolódó gazdasági események

Adott kölcsönök

Kölcsönügyletek – Mérlegben:

194 Egyéb tartósan adott kölcsönök                         A.III.7.

364 Rövid lejáratra kölcsönadott pénzeszközök       B.II.6.

Adott kölcsönökhöz kapcsolódó gazdasági események

Óvadék, kaució, depozit, letét, foglaló fogalmi meghatározásuk és számviteli elszámolásuk

Ptk. 5:95. §  [Az óvadék alapítása]

Ptk. 5:123. § [Óvadék és jelzálogjog közötti rangsor]

Ptk. 5:138. § [A közvetlen kielégítés joga]

 Kaució

„Kaució” – ez a fogalom egyáltalán nem szerepel a Ptk.-ban

Az az írásban rögzített és ténylegesen átadott összeg, amely a szerződés felróható megsemmisülése esetén elveszik vagy kétszeresen jár vissza.

Adásvételi szerződések esetén a vevő elveszíti az átadott kauciót, amennyiben a teljes vételár kifizetése előtt eláll az üzletkötéstől … de ez inkább „foglaló”

Depozit

            Letéti ügylet

            Letéti szerződéssel valamilyen fedezet biztosítása

            Jellemzően autóbérlésnél alkalmazzák

Letét

Ptk. 6:360. § [Letéti szerződés]

Letéti szerződés alapján a letéteményes a szerződésben meghatározott ingó dolog megőrzésére és annak a szerződés megszűnésekor történő visszaadására, a letevő díj fizetésére köteles.

Ptk. 6:361. § [A letett dolog használata, másra bízása, hasznainak szedése, kezelése]

Foglaló

Ptk. 6:185. § [Foglaló]

 (3) A teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni.

Vásárolt követelések

Gazdálkodó egy másik gazdálkodónak harmadik gazdálkodóval szembeni követelését vásárolja meg.

            A beszerzési ár általában az eredeti követelés könyv szerinti értékénél alacsonyabb.

            Ha a követelést megvásárló be tudja hajtani a követelést, akkor nyer.

            Kapott követelés – általában ellentételezés nélkül megkapott.

            Térítés nélkül átvett követelés

            Követelés fejében, csere útján átvett követelés

Bizalmi vagyonkezelőnek átadott vagyon

A bizalmi vagyonkezelésben a kezelt vagyon a vagyonrendelő által a vagyonkezelő tulajdonába adott dolgokból, ráruházott jogokból és követelésekből áll – csak eszköz!

Nem tekinthetjük végleges vagyonvesztésnek, ezért az átadott vagyont a vagyontárgyak kivezetésével egyidejűleg a befektetett pénzügyi eszközök között tartós követelésként kell felvenni a szerződés szerinti értéken.

Vagyonrendelő a bizalmi vagyonkezelés keretében átadott eszközeinek a szerződés szerinti átadás napjára vonatkozó könyv szerinti értékét egyéb ráfordításként számolja el.

Követelés engedményezés számviteli elszámolása

A követelés engedményezését a hatályos számviteli törvény szerint nettó módon kell könyvelni. Ha az ellenérték meghaladja a könyv szerinti értéket, akkor egyéb bevételként a nyereséget kell kimutatni. Ha az ellenérték kisebb a könyv szerinti értéknél, akkor a veszteséget kell egyéb ráfordításként elszámolni.  A könyv szerinti érték nem jelenik meg ráfordításként egyik esetben sem. 

A devizás követelések év végi értékelése

A devizás követelések többféle feladatot is jelentenek az év vége közeledtével. Amennyiben bizonytalan a befolyás, értékvesztés elszámolására lehet szükség, vagy ha az árfolyam változott, akkor átértékelésre. Amennyiben kamatot is várunk a már lejárt devizás követelésre, akkor a kamat elhatárolására is szükség van.

A mérlegtételek meghatározása a vírushelyzet idején

A számviteli törvény előírja az adósok, vevők minősítését, és ennek alapján a lejárt követelésekre értékvesztés elszámolását, illetve bizonyos feltételek mellett, behajthatatlanság jogcímén kivezetésüket a könyvekből. Ez a minősítés egyébként sem egyszerű feladat, de a jelenlegi helyzetben még inkább kihívást jelent.

Adósminősítés – pandémia (válság) idején

• Milyen ágazatban működik az adós? Miben és mennyire érinti működését a járványhelyzet? Kapott/kaphat-e állami támogatást?

• Mennyire adósodott el a cég a korábbi évben/években? Mérlegbeszámolója szerint milyen arányt mutatott a saját és idegen források aránya? Milyen mértékben fedezték követelései a kötelezettségeit?

Lejárt számla fizetési határidejének átütemezése vagy értékvesztés elszámolása

Előadás 2.

A saját tőke elemeinek számviteli elszámolása, a tőkeváltozás könyvelésének időpontja, közbenső mérleg készítési kötelezettség, az osztalék és az osztalék elengedés számviteli elszámolása

Tematika

1. Fogalmak, kapcsolódó mérlegtételek

1.1. A saját tőkével kapcsolatos alapfogalmak

A számvitelben a saját tőke az a szabadon használható saját forrás, amelyet a tulajdonosok időbeli korlát nélkül a vállalkozás rendelkezésére bocsátanak.

A vállalkozásoknak célszerű a működő saját tőke összegét meghatározni, ami nem más, mint a mérleg szerinti saját tőke csökkentve a visszavásárolt saját részvények és üzletrészek könyv szerinti értéke

1.2. A tőkeváltozás könyvelésének időpontja

A vállalkozónál az alaptőke, a törzstőke, az alapítói vagyon, az egyéb társasági részesedés felemelése, illetve leszállítása miatti jegyzett tőke-változást a cégjegyzékbe való bejegyzés alapján, a bejegyzés időpontjával, illetve, ha a változás időpontja eltér a bejegyzés időpontjától, akkor a változás időpontjával kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni.

A Jegyzett tőke felemelése

A jegyzett tőke leszállítása

Jegyzett, de még be nem fizetett tőke

1.3. Tőketartalék

A jegyzett tőkén felüli tőke fedezeteként nem pénzbeli (vagyoni hozzájárulásként

Tőketartalék növekedésének, csökkenésének esetei, számviteli elszámolása, ha vállalkozónál a tőketartalék növekedésének, csökkenésének bizonylata a létesítő okirat, annak módosítása, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozat, könyvviteli elszámolása a tőkeemelésről, a tőkeleszállításáról szóló létesítő okiratnak, illetve módosításának a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával, illetve ha a változás időpontja eltér a bejegyzés időpontjától, akkor a változás időpontjával történik.

1.4 Eredménytartalék

Az eredménytartalék a saját tőkének, azaz eleme, amelyben alapvetően a vállalkozás korábbi tevékenységének eredményéből származó, a beszámolási időszak végén még fel nem használt saját tőketöbblet, vagy megszüntetésre váró tőkehiány testesül meg.

Eredménytartalék növekedés jogcímei

Az osztalék vonatkozásában csak az került megfogalmazásra a törvényben, hogy az osztalékról a tulajdonos lemondhat a vállalkozás javára. A vállalkozás szempontjából ez elengedett kötelezettség.  Az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni az osztalék miatti kötelezettség elengedett összegét, ha a jóváhagyott osztalékból származó követelését a gazdasági társaság tulajdonosa (tagja) elengedi, az elengedés időpontjával.

Eredménytartalék csökkentés jogcímei

1.5. Lekötött tartalék

Pótbefizetésként átvett eszköz bekerülési értéke

Lekötött tartalék növekedésének és csökkenésének jogcímei a számviteli törvény szerint

A lekötött tartalékban kell fedezetet képezni az átalakulással közvetlenül összefüggően keletkező adófizetési kötelezettségre, ha az adófizetési kötelezettség a jogutódot terheli és arra más módon nem képeztek fedezetet. Fejlesztési tartalék különleges kezelése és kapcsolata az értékcsökkenéssel

1.6. Értékelési tartalék értékhelyesbítésből

Ha az értékelésbe bevont eszközök piaci értéke több, mint a könyv szerinti nettó érték, az értékelésből származó különbözetet a saját tőkén belül elkülönítetten, mint       értékelési tartalékot kell kimutatni.

1.7. Adózott eredmény

A mérlegben és az eredménykimutatásban szereplő adózott eredménynek mindig meg kell egyezni

2. Közbenső mérleg készítési kötelezettség

A közbenső mérleg elkészítésének szabályait a számviteli törvény tartalmazza. Azt, hogy milyen esetekben kell közbenső mérleget készíteni (osztalékelőleg fizetés, tőkeemelés, felszámolási eljárás, stb.), azt egyéb jogszabályok írják (írhatják) elő.

3. Osztalék számviteli elszámolása, az elengedett osztaléktartozás elszámolása

Az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad fordulónapi eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, ha a lekötött tartalékkal továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék kifizetése után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.

Osztalék és osztalék előleg fizetési szabályok (példa bemutatása)

Előadás 3.

A gazdasági társaságok átalakulása, egyesülése, szétválása

Tematika

I. Bevezetés

Az átalakulások során jelentős vagyonmozgások történnek és a tulajdonosi kör is változhat.

Meg kell határozni a jogutód tagjait a tervezett jegyzett tőkéből megillető hányadot, a jogutód jogi személyben tagként részt venni nem kívánó korábbi tulajdonosokat megillető vagyonhányadot és ennek kiadási módját.

II. Jogszabályi háttér főbb összefüggései

III. Fogalmak

- társasági formaváltás

- egyesülés (beolvadás, összeolvadás)

- szétválás (különválás, kiválás)

IV. Gazdasági társaságok átalakulásának közös és általános szabályai

Az átalakulás folyamata

Az átalakulásról, egyesülésről, szétválásról szóló döntések

Átalakulási terv

V. Az átalakulások számviteli elszámolása

Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete

Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete

A vagyonmérleg tervezetek és a végleges vagyonmérlegek elkészítésének azonos és eltérő szabályai

A vagyonmérleg (a vagyonmérleg-tervezet, a végleges vagyonmérleg) és az azt alátámasztó vagyonleltár könyvvizsgálati kötelezettségére vonatkozó előírás az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló törvény előírásai és a számviteli törvény alapján.

Értékelési szabályok a vagyonmérleg-tervezet készítése során

A jogelőd mérlegadatai piaci értékelés esetén

A jogutód vagyonmérleg-tervezet adatai piaci értékelés alkalmazásakor

Különbözetek elszámolására szolgáló oszlop adatai társasági formaváltás, egyesülés, szétválás során

Átalakulás miatti részesedés elszámolása 

Az átalakulás napját követő nappal kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni, az átalakulás esetén a tulajdonosnál a jogelődben megszűnt részesedés kivezetését, illetve a jogutódban megszerzett új részesedés felvételét.

Végleges vagyonmérleg és vagyonleltár

A hitelezői érdekek megkövetelik, hogy az átalakulással (egyesüléssel, szétválással) létrejövő gazdasági társaság jegyzett tőkéje a vagyonmérlegben olyan összegben kerüljön bemutatásra, amely összegben ténylegesen a jogutód gazdasági társaság rendelkezésére áll.

Az átalakulás miatti adófizetési kötelezettségre képzendő lekötött tartalék

VI. Az átalakulások adó- és közteher vonzatai

Az átalakulásokat érintő társasági adó törvényben szereplő rendelkezések

VII. Esettanulmány az átalakulásokkal kapcsolatos számviteli elszámolásokra